Science fiction: csak keményen?
Az Analog szerkesztője, Stanley Schmidt még vagy tíz évvel ezelőtt azt mondta, hogy míg a cyberpunk vagy éppen a feminista SF esztétikai vagy politikai felfogásában különbözik a műfaj többi alkategóriájától, addig az úgynevezett hard SF esetében nem tudunk ilyen jellegű különbségeket kimutatni. Még akkor sem, ha maga a fogalom (legalábbis a cyberpunkhoz vagy a feminista SF-hez képest) viszonylag korán, már az 1950-es években megjelent, hogy aztán a különben is sok fogalmi vitát kiváltó SF-en belül az egyik legvitatottabb zsáner legyen.
Miként Kathryn Cramer sci-fi író és szerkesztő Hard Science Fiction című tanulmányában (aminek az okfejtését most én is követem) rámutat, sokszor maguk a szerzők sem értenek egyet abban, hogy mi számít ide és mi nem. Tehát ha óvatosan akarunk fogalmazni, akkor leginkább valami olyasmit mondhatunk (miként Cramer is teszi), hogy „egy science ficiton mű akkor hard SF, ha a tudományos tudáshoz és technológiához való kapcsolatnak központi szerepe van benne.” Amihez David G. Hartwell SF-szerkesztő az alábbiakat teszi hozzá:
- a hard SF „az igazság szépségéről” szól
- ennek megfelelően tudományosan/technikailag hitelesnek kell tűnnie
- a történetben központi szerepet játszik az a tudományos tudás, amire épül
- inkább a kifejtő/leíró, semmint az irodalmi prózán alapul
- a műfajra jellemző hatást informálással, mondhatni, didaktikus eszközökkel éri el
Ugyanekkor - „az igazság szépsége” ide vagy oda - egyfelől nem szükséges, hogy a történetben szereplő elméletek/tények bizonyítottak és adott esetben létezőek legyenek: nyugodtan szólhatnak mondjuk időutazásról vagy Warp-hajtóműről is. Eközben ráadásul nem is lehetnek abban az értelemben igazak, ahogyan egy tudományos elmélet, hiszen még ha tudományosan alá is lennének támasztva, a szerző magát a bizonyítást kihagyja a műből: még a legvadabb hard SF-ben sem találjuk meg a tulajdonképpeni matematikai levezetéseket.
És innentől fogva az olvasónak valójában leginkább el kell hinnie, hogy „valódi”, amit olvas (vagy legalábbis az lehetne). A műfaj talán legjellegzetesebb, magyarul is olvasható példái közé tartozik Hal Clementtől az Elveszett rakéta; de említhetnénk Kim Stanley Robinson Mars-trilógiáját is.
Amihez még annyit érdemes talán hozzátenni, hogy a hard SF sokkal népszerűbb a szerzők meg az olvasók, mint a kritikusok körében; illetve azt, hogy gyakran ugyanolyan nosztalgiával szoktak róla beszélni, mint a sci-fi sosem volt „aranykoráról” - ami alatt viszont az „igazi sci-fi korát” szokás érteni, akármit is jelentsen az . Sőt, esetenként azonosítják is azzal. Amit persze semmi sem indokol.
Filed under: sci-fi, irodalom, SF, kritika, cyberpunk, meghatározás, műfaj, hard sf, zsáner, Kim Stanley Robinson, Mars trilógia, Hal Clement, Az elveszett rakéta
“Amihez még annyit érdemes talán hozzátenni, hogy a hard SF sokkal népszerűbb a szerzők meg az olvasók, mint a kritikusok körében; illetve azt, hogy gyakran ugyanolyan nosztalgiával szoktak róla beszélni, mint a sci-fi sosem volt „aranykoráról” - ami alatt viszont az „igazi sci-fi korát” szokás érteni, akármit is jelentsen az .”
Úgy gondolom talán azért, mert:
1./ A hard SF esetében a témák megközelítéséből adódik a társadalmi elemző jelleg hátrébb sorolása.
Ennek eredménye az írók és olvasók közötti népszerűsége. Az emberek döntő része ugyanis nem rajong a nehéz, összetett társadalomelemző művekért.
2./ Az a bizonyos “aranykor” pontosan az 50-60-as évek alapvetően tudományos képzettségű íróinak köszönhető.
Hitelességük, alaposságuk és természetesen írói tehetségük volt a lényeg.
Tehát legalább egy aranykor a hard SF-nek köszönhető….
digitalisbuskepulovag,
az első pontban egyetértünk, a másodikban viszont nem feltétlenül - az “aranykor” ugyanis egyfelől mindig egy állítólag valaha volt, de már megszűnt, “ideálsi sf-t” előállító kort jelöl(ne), szerintem viszont a mai, sokkal szélesebb paletta sokszor magasabb irodalmi színvonalon kínál olvasnivalót. Másfelől ez az állítólagos “aranykor” annyiban “csinált” is, hogy arról pl. el szoktunk feledkezni, hogy Campbell, az “aranykori szerkesztő” éppen, hogy nem tudományosan állt mondjuk a dianetikához…
Szóval ha aranykor, akkor én inkább a 21. sz. elejére szavaznék
[…] De mi is az a hard SF? Írta / Feltöltötte: Merras Annak tükrében, hogy a science-fiction meghatározása a rajongók egyik legnépszerűbb teremsportja, nem meglepő, ha a hard SF meghatározása sem egyértelmű. Galántai Zoltán most Kathryn Cramer sci-fi író és szerkesztő nyomán mégis arra vállalkozik, hogy definiálja ezt az al-zsánert. Kapcsolódó cikkekGalántai Zoltán: Biopolitikák és kozmoszok Új könyvvel jelentkezik Galántai Zoltán - igaz, ezúttal a tudományos-fantasztikus téma tudományossabb feléről. A Biopolitikák és kozmoszok szól az emberről, mint biológiai lényről és…Az önhivatkozó sci-fi Igazi irodalmi műfajjá vált a science-fiction, amelynek már nagyon kevés köze van a tudományhoz és a technikához - idézi Neil Stephensont blogjában Galántai Zoltán….Alternatív történelmek a sci-fiben Galántai Zoltán blogjában összefüggő bejegyzés-sorozat indult az elmúlt héten, mely egy igen kedvelt sci-fi témával foglalkozik: hogyan jelennek meg alternatív történelmek, egyáltalán, milyen típusai…Mary Shelley - Az utolsó ember Mary Shelley nevét elsősorban a Frankenstein kapcsán jegyzik mindenütt, és kissé mostohán bánnak Az utolsó ember című írásával kapcsolatban - például a Cambridge Companion…SF és Irodalom az AKKU-ban A szerdai Galaktika klubban, 18 órától Galántai Zoltán író, jövőkutató beszélget Németh Attilával, a Galaktika irodalmi szerkesztőjével SF és Irodalom címmel. A résztvevők beletekinthetnek a Galaktika… Kategóriák : Irodalom Címkék : blog, blogajánló, Galántai Zoltán, hard SF […]
[…] Sándornak köszönettel - Andrásnak viszont @ Sheenard Hogyan ne legyünk szerelmesek? @ Gyermekirodalom kritika Spock, ez így nem teljesen logikus @ Hackett Változások a Star Trekben, avagy mennyit számít egy hajó @ Dzséjt Star Trek XI - az ifjú titánok harca @ Chelloveck Sci-fi író időutazókat keres @ Sheenard Science-fiction: csak keményen? @ Galántai Zoltán X-men eredetfilm eredetiség nélkül @ Hackett Megvan a regény első plakátterve (DreamWorld) @ Sheenard 10 éves a Star Wars Episode I: The Phantom Menace @ Dzséjt […]